Fogalomtár
Szótár
A szócikkek a jegyzetek szavait rögzítik. A meghatározás mindig a szerkesztőség használatát írja, általános lexikoncikket nem helyettesít. A képletek a nyitólap lenyílóiban és az egyes modellek számpéldáiban köszönnek vissza.
- Döntéssűrűség
- A döntéssűrűség azt mondja meg, hány érdemi választás jut egy körre. Érdemi a választás, ha legalább két megengedett lépés várható pontja a szabályból kiszámolva eltér, és a különbség nagyobb, mint a kerekítési hiba. A Kettős küszöb magas sűrűségű, mert minden kő átrakása a táblán látható ugrást csinál. A Rézváros alacsonyabb, mert egy körben csak kétféle lépés van, azok viszont hosszú távon szétfutnak.
- Domináns lépés
- Egy lépés domináns, ha minden számbavehető válasz mellett legalább olyan jó eredményt ad, mint a többi lehetőség, és legalább egy válasz mellett szigorúan jobbat. A domináns hibát ugyanígy ismerjük fel, csak fordítva: a lépés minden ágon rosszabb vagy azonos, és valamelyik ágon szigorúan rosszabb. Ilyenkor a jegyzet a lépést a számolás elején kidobja, hogy a fa kisebb maradjon.
- Információ-aszimmetria
- Akkor beszélünk róla, ha az egyik fél többet lát az állapotból, mint a másik, és létezik olyan döntés, amelynek értéke ettől a többlettől függ. A puszta rejtettség még nem érték. Az Árapály-gyűrűben a zárt lap akkor kezd el pontot érni, amikor a válaszoló fél egy erős lapot bizonyítottan nem tarthat.
- Kevert stratégia
- A kevert stratégia több lépés között osztja a választást, előre rögzített aránnyal. Akkor van értelme, ha a tiszta lépések egymást büntetik, amint a másik fél alkalmazkodik. Az arány a ponttáblából jön, nem a megszokásból. Ha a tábla egy sora megváltozik, az arányt újraírjuk.
- Küszöbérték
- A küszöb az a készlet, többség vagy pont, amelynél a pontozó függvény szabálya vált. Küszöb alatt a további egység gyakran nulla. A küszöb sorában nagy ugrás van. Felette a következő egység haszna rendszerint kisebb. A „majdnem elég” állapot emiatt drágább, mint az üres pálya: a kövek bent állnak, a pont mégis nulla.
- Motorépítés
- A motor olyan körfolyamat, amelyben a mostani lépés a későbbi kör készletét vagy lépésszámát növeli. A megtérülési kör az első olyan jövőbeli kör, amelyben a felhalmozott többlet eléri az elmulasztott azonnali pontot. Ha a parti ennél korábban zárul, a motor szép az asztalon, és mégis kevesebb pontot hagy, mint a közvetlen lezárás.
- Rejtett információ
- Minden olyan állapot, amelyet nem lát minden fél egyszerre: kézben tartott lap, ködös mező, zárt készlet. A Royalsea paklija nyílt összetételű, a húzás sorrendje mégis rejtett, amíg a lapot fel nem fordítják. A Névtelen háló ködje rejtett mezőérték, ismert eloszlással. A kettő számolása más: a véges, visszatevés nélküli pakli szűkül, a ködös készletet feltárásonként frissítjük.
- Royalsea
- Szerkesztőségi partvonali modell. Három körzet, nyolc lapos árapály-pakli, bóják a vonalon és a vonal mellett, többségi pont a parti végén. A név a jegyzetben modellnév. Terméket nem jelöl, és a leírás nem visz át másik oldalra. A teljes szám a partvonali jegyzetben áll.
- Szórás
- A szórás a kimenetek távolsága a várható értéktől. Két döntés várható pontja lehet azonos, miközben az egyik szűk sávban mozog, a másik egyetlen körben 0 és egy nagy szám között véget ér. Rövid partiban a nagy szórás azt jelenti, hogy a várható értékhez nincs idő visszatérni. A költség a szórást nem mozgatja, csak az átlagot tolja el.
- Várható érték
- A kimenetek pontjainak valószínűséggel súlyozott átlaga, biztos költséggel csökkentve, ha a költség minden ágon fennáll. Képlete két ágra: E = p×A + (1−p)×B − K. A képlet akkor tiszta, ha a két ág lefedi a kört. Harmadik kimenetnél új tag kell. A nyitólap számolója ezt a kétvonalas esetet írja ki a beírt számokkal.
- Visszacsatolás
- A kör eredményének az a része, amely a következő kör állapotát módosítja: több nyersanyag, új szint, elfoglalt mező, kivett lap. A helyzetpont, amely csak a folyó kört fizeti, és utána eltűnik, nem visszacsatolás. A Royalsea bója visszacsatol, mert a parti végéig foglalja a helyet. A sodráshelyzet pontja nem, mert a következő lapnál újra kell érnie.
Képlet, ha a szöveg kevés
Ha az esély százalék, p = százalék / 100. E = p×A + (1−p)×B − K. Példa: 40%, A = 8, B = 2, K = 1. E = 0,4×8 + 0,6×2 − 1 = 3,4. Ugyanez a szám a nyitólap A vonalának induló mezőiben is ott van.
Előbb a költség nélküli átlag: M = p×A + (1−p)×B. A szórásnégyzet p×(A−M)² + (1−p)×(B−M)². A költség csak ezután jön le az átlagból. 40%, 8 és 2 mellett M = 4,4, a szórásnégyzet 0,4×(3,6)² + 0,6×(−2,4)² = 5,184 + 3,456 = 8,64, a szórás ennek a gyöke, körülbelül 2,94 pont.